A PARFÜM és a büdös királyok?
Ma már egyértelmű a szerepe, de biza a középkori Európában a parfüm nem elegáns kiegészítője volt az ápolt test illatának. Épp ellenkezőleg, csupán el kellett nyomnia a testszagokat. A tisztálkodás olyannyira nem volt "divat", hogy a Napkirály az orosz nagykövet szerint úgy bűzlött, mint egy vadállat.
Állítólag egész életében legfeljebb kétszer fürdött, de az udvartartása és az egyszerű emberek sem vitték túlzásba a tisztálkodást.
Ezek tükrében érthető, hogy Franciaországban születtek meg a legjobb illatszerek, hisz a bűzt valahogy elviselhetővé kellett tenni. Esetleg vágykeltés jött még szóba a parfümök használata során. Ha láttad a PARFÜM című filmet, elég érzékletesen bontakozik ki a cselekményben az a korszak.
Mindeközben - ugyancsak a középkorban - a mesés Keleten mindenkinek kötelessége volt a tisztaság, a higiénia megőrzése, az egészség- és szépségápolás. Persze rituális szerepe is volt. A török fürdők fontos társadalmi szereppel bírtak. Kortól, nemtől, vagyontól függetlenül mindenki látogathatta, a mindennapi élet és kultúra szerves részét képezte. Nem mellesleg az embereknek otthon is volt fürdőszobájuk.
MIT ADTAK NEKÜNK A RÓMAIAK ÉS MINDEZ HOVA LETT?
A mondat első felére könnyű válaszolni, ehhez elég, ha felidézzük a Brian élete című örök érvényű klasszikus ama sokat idézett jelenetét.
A rómaiak fürdői nemcsak a mindennapi tisztálkodást szolgálták, hanem a testi és lelki felüdülésre egyszerre nyújtottak lehetőséget. A fürdőzésen kívül többféle szaunában is üldögélhettek, többnyire nem hagyták ki a masszást sem, de akár orvosi és kozmetikai kezeléseket is igénybe vettek. A parfümöt még nem találták fel, de azok alapanyagát, az illatos és gyógyhatású olajokat előszeretettel használták.
Azért járt fürdőházakba mindenki , mert az csak a leggazdagabbak tudták megépíttetni a saját fürdőszobát, az átlagpolgárok nem, s fürdők szolgáltatásait is csak a közfürdőkben lehetett elérni.
A FÉRFIAK ÉS A NŐK NEM EGY HELYRE JÁRTAK FÜRÖDNI
...vagy ha mégis, akkor más-más napszakokban. A férfiak egy része prostituáltak szolgáltatásait is igénybe vette, amit persze nem mindenki fogadott kitörő örömmel 😮 Amikor megjelentek a nemi fertőzések, a szifilisz járvány és a pestis is szedte áldozatait, lassanként befellegzett a fürdőházaknak. Különös módon a magas színvonalú orvostudomány ismeretei ellenére elterjedt az az ostobaság, hogy minden baj okozója a víz, ezért nem szabad fürdeni.
Mivel karbantartás híján és a csatározások miatt a római birodalom csatornahálózatai is tönkrementek, a maradék fürdők is elnéptelenedtek és a középkor embere visszasüllyedt az elképesztő mocsokba és a bűzbe. Férgek, tetvek, rágcsálók és bőrbetegségek kínozták őket, amin a legillatosabb parfüm sem segített.
KÜCSÜK és JESIL DIREKLI, azaz MIT ADTAK NEKÜNK A TÖRÖKÖK?
Az iszlám fürdőkultúrát a keresztes háborúkból visszatérő lovagok fedezik fel újra és terjesztik el azzal, hogy maguknak is építenek fürdőket, bár egyszerűbb formában. A tisztálkodás és a fürdőkultúra nem ugyanazt jelentik.
A török hódoltság idején épült számtalan fürdő is őrzi ennek az emlékét, többek közt a Kücsük, ami a mai Rác fürdő és a Jesil direkli, mai nevén a Rudas.
Török fürdők persze nem mindenhol voltak, a tisztálkodást ezért máshol máshogyan oldották meg, az emberek kevesebbet fürödtek, többet mosdottak.
Bár Itáliában már a XVI. században megszületett az első zuhany, a XVIII. századi Angliában Cummingban a vízöblítéses klotyót, de az 1860-as évekig kellett várni, hogy az éjjeli edény - azaz bili tartalmát ne a járókelők nyakába löttyintsék reggelente.
Hitted volna, hogy az első csatornázás óta még csak 150-160 év telt el?
Arról, hogy addig hova jártak gyalog a királyok (is), a következő posztban olvashatsz. Garantálom, el fogsz ájulni, de szerencsére nem a büdöstől 🙂
